Titkom, a fókusz

A belső békéről eszembe jutott még valami nagyon fontos. Bennem az életutak úgy jelennek meg, mint több sávos, hatalmas autópálya külön sávjai. Nekem pedig, aki saját autómban ülve haladok saját úti célom felé, csak haladnom kell előre. Az a lényeg, hogy megérkezzek oda, ahova indultam, hogy biztonságban utazzak, hogy figyeljek a saját kocsimra, a vezetésre, utitársaimra, és hogy élvezzem az utat, a tájat, a beszélgetést, magát az utazást. Magamra kell figyelnem. Ez a fókusz. Ha a valóban fontos dolgokra fókuszálok, boldogabb leszek. Ha ide-oda tekintgetek, bosszankodom mindenen, folyton hátra nézek, olyan múltbeli állomásokat vizslatok, amiket már rég elhagytam, szétmegy a fókuszom, és akár balesetet is szenvedhetek. Lehet, hogy soha nem érek célba. Az én egyik titkom tehát most elárultam nektek, én így élek, és erről sokat beszélgetünk Robival és a kislányunkkal is. A fókusz az egyik legnagyobb titok, amit ha az ember megtanul, majd alkalmaz, sokkal kiegyensúlyozottabb lesz a belső világa, és sokkal sikeresebb az élete. Egyszerű elmondani – annál nehezebb megvalósítani, de nem lehetetlen!